A falut környező helyek nevei
A megkülönböztetés a faluhatáron belül és kívül eső helynevek között merőben mesterséges, mert az emberek nem érzékelik ezeket a határokat; az alant felsorolt helyeket is sajátjukénak érzik, hiszen földjeik, szőleik vannak ott, kirándulni járnak e helyekre, életüknek megannyi mozzanata kapcsolódik hozzájuk. A község önállóságának megszűnésével még inkább értelmét veszti a megkülönböztetés. Mindazonáltal alkalmazkodtam a földrajzinév-gyűjtemények szokásos felosztásához. E nevek közt sokkal több a térképeken, hivatalos forrásokban és névgyűjteményekben szereplő név. A névdifferenciálással keletkezett neveket csak az alapnévnél említem
Adorján-völgy - A Vérmány-hegy és a Hajagos-hegy között húzódik a Hordóskúttól a Farkaskútig. Első említése 1877-ben, Újlaki István sárospataki főerdész gyűjteményében.
(1970-es évek)
Aranybánya - Régi aranybánya a Bányi-nyereg és a Tatárka közelében, a bejáratát ma lakat zárja a kíváncsiskodók elől. A legenda szerint az 1930-as évek táján 30 ember benneveszett. A tulajdonos megtiltotta a munkásoknak, hogy lemenjenek, mert meggyengült az ácsozat. Azok azt hívén, hogy irigységből tiltja őket a munkából, mégis lementek, a bánya beomlott, s ők odavesztek. Valójában a bánya már a 15. században kimerült. Az 1950-es feltárásban bizonyították, hogy valóban bányásztak itt aranyat.
Ardai rétek - A Longon, ahol a Ronyva megközelíti a nagyvasutat, lefelé a Koholyáig.
Bakterház - Vasúti őrház volt a Longra menet, a nagyvasút mellett. Bartus Jani is szolgált ott.
Bancsi, Bancsi-tető - Szőlőhegy, kőbányával. Első említése 1684-ben, I. Rákóczi György birtokainak gazdasági irataiban: "Banczi Sigmond szőleje". 1823-ban az úrbéri legelőkről szóló feljegyzésben Banti-ként említve
Bancsi-gödör - Mélyedés a Bancsi-tető alatt, a Gergely-hegy közelében
Banti lásd Bancsi
Bánya-kút - A Bancsi-gödör alján, a Kapitány-völgyben lévő forrás. Kőbánya volt a közelében, sok házat építettek az onnan bányászott kövekből. A Vitányiék a Kapitány-völgyön át innen hordták a vizet, mert nem volt kútjuk. A teheneket is ide hajtották le megitatni
Bányácski út – A falut Rudabányácskával összekötő szép erdős, kanyargós műút. 1936-ban épült, Rák István (Parcel) bírósága alatt. A falu a költségek 1/3-át állta, és a követ szállította az útépítéshez. Hossza kb. 4 km.
Bányi-hegy - A Bányácska felé menő út jobb oldalán, a Kétvékásoktól felfelé. Egyik adatközlőm szerint azért Bányi a neve, mert rajta található a régi aranybánya, másik szerint azért, mert Bányácska felé esik. A Balassa-Kováts-gyűjtemény lehetségesnek tartja a Bányai-hegy teljes név rövidülését, vagy a személynévi eredetet (I. Rákóczi György birtokainak gazdasági irataiban szerepel egy Banyai Thamas nevű személy). Első említése: 1835, Stainer Ádám földmérői calculusában.
Bányi-nyereg - Újhelyhez tartozó domb a pataki határ közelében,a Soós-ház térségében.
A bíró erdeje - A Hordóskút falu felé eső részén, a károlyfalvi bíró, Rák István (1927-1940) erdeje. Hívták még Parcel-féle erdőnek is, a bíró ragadványnevéről.
Bodnár-kút - Forrás az Adorján-völgy elején, a vérmányosi szőlők alatt, feltehetőleg a terület tulajdonosáról megnevezve. (Károlyfalván éltek Bodnárok.) Csak turistatérképeken szerepel, a falusiak Templom-kút néven ismerik.
Bornemisza-forrás - Károlyfalva és Bányácska között, a Lőtér közelben. Az 1953-as katonai térkép feltünteti. Balassa Iván és Kováts Dániel Bornemisza Miklós zempléni alispánról eredezteti a nevet, aki alispánsága idején, 1936- és 1944 között támogatta az útépítéseket.
Borsos-erdő, Borsos-féle erdő - A Kalajka-völgy alján terül el, a vencsellei Borsos-testvérektől vették meg a falusiak 1937-ben, s erdőbirtokosság keretében közösen művelték.
Borsos-hegy - A Megyer-hegy alja, ahol a Borsos-erdő elterül.
Borsos pincék -nél, -től, -hez - Szép fekvésű tisztás volt a Borsos-erdő alatt, a Megyer-hegy lábánál, régen majálisok, kirándulások kedvelt színhelye, ma már benőtte az erdő, eltűnt. Volt ott valahol egy nagy pince, de már az idősebbek is csak arra emlékeznek, hogy a bejáratát lehetett látni. Mások szerint bánya volt ott, ahol olaszok dolgoztak. Amikor leszakadt, otthagyták, majd rókák fészkeltek bele.
Cirkáló - Hegy a Radvány-völgy túloldalán, a Hajagos-heggyel átellenben. Az erdészethez tartozik, az 1960-as években a faluból fiatal lányok, asszonyok jártak oda dolgozni az erdészet alkalmazásában.
Csatlós tető - A Pusztadélőn túl egy másik tetőcske, erdő. A közbirtokosságé volt, onnan is hordtak fát a falusiak. Alsóregmechez tartozott.
Cserjes (?) legelő – 1823-ban az úrbéri legelők feljegyzésében szerepel. Ma nem ismerik
Csonka - Erdőrész a Gergelyhegytől feljebb, a Szava alatt. Első említése 1704-ben a Rákóczi-uradalom iratai között
Csonka-kút - Forrás a Csonka alatt. Az eredeti forrás a betonnal körbevett kúttól néhány méterre található. - Első említése 1877-ben, Újlaki István gyűjtésében.
Csorgó-gödör - Völgy a Bancsi-gödörtől kijjebb.
Csorgó-kút - A Bánya-kút mellett, a bányától még hátrébb, egy mély völgyben, a Csorgó-gödörben.
Czábóczki-domb - A Bányácska felé vezető út erős kaptatója, a hegyesi iskola után. A közelében lakó Czábóczki Vendelről kapta a nevét. Bicikliző gyerekek erőpróbája, nem könnyű rá felhajtani.
Cziróka – A Megyer-hegy túloldalán, a Borsos erdő mellett. 1823-as úrbéri legelőkről szóló feljegyzésben szerepel.
Deák-kút, Diák-kút - Forrás a Nyilazó-völgyben, a Pusztadélő alatt, az úttól nem messze. Ha az erdőn dolgoztak, innen vittek vizet. Első említése az 1861-es határjárási okiratban: "Deákok kútja"
Esztáva - Szőlőhegy a Kácsárdon, a bányácski úttól keletre. 1953-as katonai térképen szerepel.
Ezeréves fa - Nagyon öreg tölgyfa a Hosszúhágó és a Nyilazó-völgy között, a Pusztadélőn, ahogy a Hármashatár felé elágazik az út, balkézre. Kirándulók, turisták célpontja. Körül van abroncsolva, ma is él. Hívják Rákóczi-fának is, mert a hagyomány szerint, amikor még kis husáng volt, Rákóczi hozzákötötte egyszer a lovát.
Fánaloh - sváb szó, 'lábaslyuk' jelentéssel. A Hosszúhágón túl, a Szava alatt lévő völgyek elnevezése. "Ha a Fánalohból borul, eső lesz" - szokták mondani.
Farkas-kút - Forrás az Adorján-völgy végében. Szerepel az 1953-as katonai térképen és a turistatérképeken. Balassa Iván és Kováts Dániel a Patakon gyakori Farkas személynévből eredezteti.
Fekete-hegy – Hegy Saújhely határában. 1822-ben Sátoraljaújhely a Fekete-hegy alján földeket adott ki 12 évi bérletre,
feles használatra 11 károlyfalvi lakosnak (Rák János, Hauser Xavér, Hermli
Mátyás, Rák József, Rák Mátyás, Hochvárt Miklós, Deutsch György, Braun Xavér,
Schmidt János, Burgermeister János, Karajz Ignác). A Karajz család levelezésében 1901-ben említődik a tulajdonukban lévő Fekete hegy alatti rét.
Fokhagymás -on, -ról, -ra - Kaszáló a Longon, a Hosszú-tó felé eső részen. Kopáros, fokhagymás fű termett rajta.
Gábor-kunyhó -nál, -tól, -hoz - Vadászkunyhó a Pusztadélőn, cseréptetős kőépület. Első említése: 1898-ban, a Sárospataki közbirtokosság erdejének felosztási térképén.
Gábor-kút - A Gábor-kunyhó melletti árokban. Nem azonos a turistatérképen Gábor-forrásnak nevezett, Csatlós-tetőn túli forrással.
Galambos-kút - Betonozott kút a Sóstónál, nem messze a bakterháztól, a Somlyód nagyvasút felöli oldalán. Adatközlőm tájékoztatása szerint a baktert hívták Galambosnak, ezért ez a neve.
Gát -on, -ról, -ra - A Megyer-hegy és a falu között hosszan húzódó terület, magában foglal vizes, mocsaras rétet, s a hegy aljában szőlőket. Részei: Kis-Gát, Nagy-Gát, ill. térképeken Alsó-Gát, Felső-Gát. A Kisgáti részen néhány lakóház is áll. (A Kisgát nevét személynév is őrzi, egy nevét magyarosító család a Kisgáti nevet választotta.) A név eredetét a falusiak nem ismerik. Moss István sárospataki adatközlő szerint az Adorján- és a Hidegvölgy végét elzárták, hogy halastót nyerjenek, s a gát egy része ma is megvan. Az 1865-ös földkönyv valóban említ egy halastavat, amely "elenyészett, most … rét". Lauber József szerint is az Adorján-völgy keleti végét kb. egy méter magas gáttal zárták el, talán halastó volt itt, a gát egy része ma is áll. Ma újra van halastó a területen. Balassa Iván szerint a szláv eredetű gát szó következő jelentései élhetnek a névben: 1. mocsaras, sík tájon a folyók áradása elé húzott földhányás; 2. trágyából rakott út nagy sár idején. Elképzelhető, hogy a tényleges gáton a domb értendő, amely a ma Gátnak nevezett területet a falutól elválasztja, s így útját állja a hegyekből lefolyó vizeknek, megvédi azoktól a falut. Első említése 1785-ből származik, eszerint a gáti promontóriumra kijelölt pásztor (…) Sipos János és Szegi Ferenc. A határrész neve a különböző térképeken, iratokban még a következő alakokban fordul elő: Alsó-Gát-Megyer, Gát-Megyer, Gát-Megyer alja, Gát-oldal, Gát-szőlőhegy, Gát-tető, Kis-Gát-alja.
Gergely-hegy - Szőlőhegy a Szilvásokon túl, a Bancsi ill. a Csonka alatt. A név eredete ismeretlen. Első említése szerint 1785-ben a Gergelyhegye promontóriumra kijelölt (..) pásztor Kiss András. Brogli János bíró írja feljegyzéseiben: "1890. évben végképpen elpusztította a filokszera féreg szőlőhegyeinket, előbb a Gergely hegy és így tovább." A szőlők nagy része ma sorsára hagyva pusztul, ahogy a többi szőlőhegyen is.
Halastó - "elenyészett, most mint rét" - így említi az 1865-ös földkönyv a főméltóságú uradalom birtokrészeként, valószínűleg a Gát területén. Feltehetőleg ott, ahol ma szintén halastó és vendégfogadó áll.
Halyagos-hegy - A Vérmánnyal szemközt, az Adorján völgy másik oldalán. Első okleveles említése 1390-ből származik: "Halagas hege". Balassa Iván és Kováts Dániel szerint a névadásban a zsidócseresznye, meggy jelentésű régi nyelvjárási szó játszhatott szerepet. Névváltozata egyes térképeken: Hajagos-hegy.
Hármashatár-hegy - A Pusztadélőtől jobbra. A 1861-es határjárási okirat Hármashatárductus néven említi Patak, Kovácsvágás és a Károlyi uradalom határán. Mikóháza felé megy ki ott az út, ott is van egy vadászház.
A hegy - Így említik a falusiak a Bányácska felé eső kácsárdi részeket, az itt lakókat pedig a hegyesieknek hívják.
A hegyesi bolt – A volt kácsárdi iskola mellett. A falusi gyerekeket is gyakran felküldték ide biciklivel vásárolni.
A hegyesi iskola - A Kácsárdi iskola a Zábóczki-domb alatt, az 1930-as években épült. Az 1970-es években még működött, az utolsó tanító Váradi László volt. 1978-tól úttörőtábor, most gyermektábor.
A hegyesi temető - A hegyesi iskola ill. tábor mögött. Az ötvenes években nyitották, azelőtt a falu temetőjébe temették a hegyesieket is.
Hideg-völgy 'Hidegvőgy' -ben, -ből, -be - Szántó, a rangi szőlők alatt a Tábláig húzódó sík terület, a Megyer-hegy alatti "völgy". Vizenyős, vadvizes terület, hamar kifagyott rajta a termés, ha hidegebb tavasz volt. Háromszögbe megy ki a Rákóczi út folytatásaként Patakra tartó út és a 37-es út között. "Vég Ardó" falu 1882-es térképén szerepel először.
Hochvárt Antal kútja - E. Kovács Kálmán 1980-ból származó gyűjtésében szerepel, kút az Alsó-Vérmányban, nem messze a Vitányi-háztól, H. A. szőlője alatt. Csak tavasszal volt benne víz, nyáron kiszáradt.
Hodvár -ban, -ból, -ba - Kaszáló, rét a Nagy-Nyilason túl, a nagyvasút és a Ronyva között, a nagyobb gazdáknak volt ott földje.
Homokdomb - A Longon, a Kerekerdőnél. A 37-es út építéséhez onnan hordták a homokot csillével a Ronyván keresztül.
Hordós-kút -nál, -tól, -hoz - Forrás a Kalajka-völgy és az Adorján-völgy között, beleállított feneketlen, tetőtlen hordóval védték. Szép kis tisztás volt mellette, a helyi iskolából gyakran kirándultak ide a gyerekek pld. Madarak és fák napján, kisdobosoknak, úttörőknek akadályversenyeket rendeztek Hordóskút célponttal, sőt régebben még bálokat is tartottak itt. Az 1953-as katonai térképen szerepel.
Horgásztó lásd Halastó
Hosszú-hágó -n, -ról, -ra - A Vérmány-hegytől a Pusztadélő felé húzódik, Szőlők, pallagok borítják Első említése 1580-ban egy sárospataki protokollumban: "az hoszw hagaj Zólóiet"
Hosszú-hágói kilátó - A falusi hosszúhágói szőlők vége felé egy kis dombon térképészeti háromszögelési pont volt.
Hosszú-tó - hosszútósi - Sásos tó a Longon, a Kökényesnél, közel a Bodroghoz. A falusiak szántói a Hosszú-tóig nyúltak le. Az iratok először 1785-ben említik.
Hotykai szug - A Hordóskúttól Makkoshotyka ill. Hercegkút felé esik. Azt tartják, hogy ha a Hotykai szug felől borul, eső lesz.
Igényeltek - Igényelt kaszálók a Longon, a Kerekerdő túloldalán, a Ronyva és a Hosszú-tó között.
Ispotály-kút - Forrás a Radvány-völgy oldalában. Az 1953-as katonai térképen szerepel.
Jaskó dombja – A Gáton Jaskó Márton szőlője alatti dombocska, kitűnő szánkópálya volt
Jaskó gödre, Jaskó pallagja – A Gáton Jaskó Márton szőlője mellett felfelé húzódó árok, azon át lehet felkaptatni – a turistajelzést elkerülő úton - a Megyer-hegyre, a Tengerszemhez. A pallagról szép kilátás nyílik a falura, sok látkép készül innen.
Kácsád, Kácsárd -on, -ról, -ra - Hegy, szórványtelepülés és szőlők Bányácska felé. A károlyfalviak mondják "a hegy"-nek is, a kácsárdi embereket pedig a hegyesieknek. Először 1580-ban említi a sárospataki protokollum: "adot Volt egi Zólót Az Kaczadon Zido Janosnak". Részei a térképeken: Kis-Kácsárd, Nagy-Kácsárd. A kiskácsárdi részen károlyfalviak szőlői voltak.
Kalajka -ban, -ból, -ba - Völgy a Gáttól a Hordóskútig terjedően, folytatása az Adorján-völgy. Rét, kaszálók, nagy vadkörtefákkal. Újlaki István 1877-es gyűjtésében szerepel először. Szép kirándulóhely volt, ma már benőtte az erdő.
Kapitány-völgy -ben, -ből, -be - A Hosszúhágó keleti oldalán, az Újteleptől a Bánya-kút mellett, a kőbányáig vezet fel. Azt mondják, hogy harcok voltak ott valamikor, azért hívják így. Először 1741-ben említik hivatalos iratok. Lauber József helyileg a Szilvás folytatásaként említi
Kapitány-völgyi kőbánya – A károlyfalvi telepesek innen vittek követ a házépítéshez már a legkorábbi időktől, s lehet, hogy kereskedtek is az itt bányászott kövekkel. A pataki elöljárósággal sok összetűzés volt a bányahasználat körül. Ma csak nyomai fedezhetők fel a Kapitány-völgy Bancsi felé elő részén.
Károlyfalvai medence – „A Zempléni-hegységet jellemző medencék közül az alacsonyabban fekvő, a hegységperemek felé nyitott félmedencék közé tartozik. Kialakulása a Makkoshotykai-medencéhez hasonló, alapzatát ugyancsak a fiatalabb pliocén kori hegylábfelszín alkotja. Ebbe mélyült a medence a pleisztocén folyamán. Felszíne elsősorban kriopedimentációval pusztult, alacsonyodott. Ennek eredményeként a medencét keretező magaslatoktól ma hosszú lejtő vezet a Bodrog felé, rajta kisebb deráziós hátak (Esztáva 180-185 m) maradtak fenn. A medencéből észak felé a felsőpliocénban kialakult Bányi-nyergen át is van kijárat.” (= A Zempléni-hegység földrajzi lexikona. – Nyh-Szerencs, 2009.)
Károlyfalvi gyümölcsösök - Az 1861-es határjárási okiratban szerepel ez a megfogalmazás.
Károlyfalvi kaszálók - Ugyanott.
Károlyfalvai legelő - Az Újteleptől messze kifelé eső részt nevezik így kataszteri térképek, először 1884-ben. Az emlékezet szerint valóban volt arrafelé legelő, a kondát hajtották arra.
Kecskerágó -n, -ról, -ra - A Vérmány alatti szőlők és régebben legelő is. Disznót, kecskét legeltettek arra, s ha a Longon kiáradt a Ronyva, a gulyát is odahajtották. Lauber József is úgy mondja, hogy a kecskék itt lerágtak mindent.
Kerek-erdő -ben, -ből, -be - A Long közepén lévő kerek alakú erdő, sok gyöngyvirág nyílik benne tavasszal. A falusi fiatalok még a hatvanas években is eljártak ide gyöngyvirágot szedni. A térképeken Pap-erdőként szerepel, egykori egyházi erdőbirtok.
Kétvékások -on, -ról, -ra - Szántó a Versaraszt alatt, a hegyesi iskola (kácsárdi gyermektábor) mellett, kiment egész a Gaálék útjáig. Nevét a belevetendő gabona mennyisége határozta meg. Volt ott egy nagy fűzfás, oda jártak tavasszal birkét szedni.
Kis-erdő - Az Újteleptől a Hosszúhágó illetve a Kapitányvölgy felé eső, azaz az Újtelepet környező erdős rész. Régen legelő volt, a libapásztor ide hajtotta a libákat. A Középső pincéktől a Vérmány felé eső rész régen mind legelő volt.
Kis-Gát -on, -ról, -ra - A Gát falutól távolabb eső része néhány lakóházzal. Hívják Kistanyának is. Első említése Stainer Ádám 1835-ös földmérői calculusában.
Kis-gáti forrás E. Kovács Kálmán 1980. évi gyűjtésében szerepel Kis-Gáti felső és alsó forrás, a Megyer-hegy lábánál, egymástól 50 méterre. A falusiak sem illetik külön névvel e forrásokat
Kis-Nyilas - Kaszálók magántulajdonban a Vejertől Újhely felé a kis- és nagyvasút között. Nyílhúzás alapján osztották el valamikor.
Kis-tanya - Az első Főutcától kijjebb épült településrész a Tanya (Dózsa György út), ez a még kijjebb épült pedig a Kistanya. Lásd még: Kis-Gát
Koholya - Szántó a Somlyódon túl a Longon, a nagygazdáknak voltak ott földjei. 1882-ben "Vég Ardó" kéziratos térképén fordul elő először.
Kólinbánya - A Megyer-hegy tetején, a Tengerszem sziklás falainak egyik ürege, fehér kövek vannak benne. A gyerekek krétabarlangnak is hívták, mert a köveivel írni lehetett.
Kolocsin - Forrás és a környező erdőrész neve. A hosszúhágói kilátó előtt a Kácsárd felé letérő úttól nem messze. Vadvizes terület, a forrás nyáron gyakran kiszáradt.
Kopár legelő - Lauber József említi: marhalegelő a pataki határban a kfalviak használatában
Koporsó-hegy – Alakja után elnevezett hely Újhely felé, a 38-as útról mutatja szépen alakját.
Kökényes - A Longi nagyerdő neve, a Hosszú-tó és a Bodrog között fekszik. Az erdő alja kökénybokrokkal van tele, nehéz benne közlekedni.
Közép-völgy - 1390-es okiratban: Kuzepuolg, "az Újhelytől északra eső Királyszállásáról az erdő mélyéből a Középvölgyön át vezetett az út Patakra, nagyjából a mai Bányácskáról Károlyfalván át Patakra vezető út nyomvonalában"
Long -on, -ról, -ra - Alsó része legelő volt, odahajtották ki a gulyát nyaranta, felső része pedig kaszáló. Közepén a Kerekerdő (hivatalosan Pap-erdő), Újhely felé eső részén pedig a Kökényes a Long-erdő. Első említése 1334-ből ismert: "ad magnam silvam Lungh vocatam". Szláv eredetű szó, köznévi előzménye az 'erdő, rét, berek' jelentésű log. Brogli János bíró is említi feljegyzéseiben: "1890. évben készült az üröm terv a longi erdőről."
Lőtér - Károlyfalva és Bányácska között, az út jobb oldalán, a Bornemissza-forrás közelében
Megyer, Megyer-hegy -en, -ről, -re, Makkoshotyka, Sárospatak és Károlyfalva között álló, 303 m magas hegy, tetején a Tengerszemmel. Károlyfalváról a piros turistajelzés vezet fel rá. Első említése 1586-ból ismert: "es Tún illien valast hog az minemw zoloie vagion az megeren". Eredete az ómagyar törzsnévre vezethető vissza
Nagy-Hardavár - Hegy, erdő a Pusztadélőn túl. Első említése Újlaki István sárospataki főerdész gyűjteményében, 1877-ben.
Nagy-Nyilas - Rét, kaszáló a nagyvasúton túl, a Longon. Lauber József is a vasút túloldalára helyezi, az ardaiak birtokában volt, de kfalviak is használták.
Nyilazó, Nyilazó-völgy - A falusiak erdeje a Hosszúhágón túl, Vágáshuta felé. A közbirtokosságé volt, megvették a gazdák. Közösen vágták ki a fát, "léniákba, fertályokba" rakták, s nyilat húztak, hogy ki melyik részt kapja. Szekérrel hozták haza a téli tüzelőnek valót. 1752-ből ismert első említése: "Szava, Thod, Nyilazó, Long a' nagy erdeje" Debreceni Ember András Sárospatakról szóló verses leírásából.
Nyilazói nagyrét - A Nyilazó mellett, a Csatlós tető aljában. Gyakran jártak oda kirándulni, de tehenet legeltetni is.
Nyilazói kőbánya - A Nyilazó-völgyben. 1657-ben már említik: "Nyilaszo Bania. Ebben valaminemű faragni való kövek találtatnak" (Országos Levéltár). Ez szolgáltatta a környező várak, kastélyok díszkövét.
Nyúl-kút -nál, -ról, -hoz - Forrás a Nyilazói nagyréten, oldalt. Jéghideg, kék vize volt, favágáskor innen vitték a vizet. Az 1861-es határjárási okirat említi először.
Palló – Keskeny, lépésnyi fa gyaloghíd volt a Ronyván a Longra menet, egyik oldalán korláttal. Tőle lejjebb, nem messze volt a gázló, ahol a szénásszekerekkel át lehetett kelni. Addig funkcionáltak, amíg kaszálták a Longot.
Pandák-völgy - A Soós-háztól a Bancsi felé indulva előbb ezen a völgyön haladunk keresztül
Pap-erdő - lásd Kerek-erdő
Papucs-barlang - A Tengerszem sziklafalába vájt papucs alakú kicsi barlang, a bányaőr barlangja, hátulról megközelíthető bejárattal. Körbe kis padka vájva a kőbe, tetején füstös kéménylyuk. Mára beszakadt, aztán eltünt.
Parcel-féle erdő - lásd A bíró erdeje.
Péter-szug - A hosszúhágói kilátótól kijjebb eső völgy, katlan, szántóval, réttel, szőlővel. A pusztafalusiaké volt, nevét feltehetőleg az egyik tulajdonosról kapta.
Puszta-délő -n, -ről, -re - Erdő a Hosszúhágón túl a Nyilazó felé, ahol a piros jelzést a kék jelzés keresztezi. Valaha talán kis rét lehetett, itt delelhettek a tehenek? Ez nem a falusiaké volt. Nagyon meredek út vezetett felé és rajta a túloldalról, ahogy hordták hazafelé a fát a Nyilazó erdőből: a Tízöles út. A tehenek nehezen mentek fel, gyakran megálltak pihenni, "delelni", segíteni kellett nekik: baltát, követ tettek a kerék alá, ill. "élesre kötötték" a kerekeket lefelé. Keskeny, mélyvágású út volt a Tízöles út, sokat kínlódtak, míg ezen át ill. a Pusztadélőn át hazahordták a fát. Volt sok kiabálás a völgyben, kiáltottak a tehenekre, lovakra, és egymásnak, mert biztosítani kellett, hogy senki ne jöjjön szembe a keskeny úton. Az út teteje, maga a Pusztadélő szép sima erdő, ott van az Ezeréves fa. 1901-ben említik a sárospataki közbirtokosság erdejének felosztás előtti földkönyvében. Névváltozatai még a különböző forrásokban: Puszta déllő, Puszta dűlő
Radvány-patak - A Nyúlkútból, Deákkútból folyik le egészen a Bodrogig. Első említése 1621-ben.
Radvány-völgy - A Nyilazótól Hotyka és Hercegkút felé. Első említése az 1835-ös földmérői calculusban.
Rákóczi-fa lásd Ezeréves fa
Rang -on, -ról, -ra - A Kisgát után, a Megyer-hegy és a Hidegvölgy közötti terület, szántók, szőlők. 1895-ben említik a közbirtokosság vagyoni helyzetéről szóló jelentésben: "Rang nevű gyep a Gát alatti útnál". Balassa Iván és Kováts Dániel személynevet sejt a név mögött.
Repka-ház – A Gergelyhegy tetején, a Bancsi alatt, a Kapitányvölgy felett álló lakott ház. A környékbeli szőlőkből a falusiak, a kovácsvágásiak a hirtelen vihar elől mind odaszaladtak, sokan az ő kútjukból vittek vizet a permetezéshez.
Rettel-dűlő - A 37-es út túloldalán, a köveshegyi megállónál a kis- és nagyvasút között. Különböző térképeken szerepel, a károlyfalviak nem ismerik.
Rettel-patak A hegyekből a Ficckúton át folyik belé a víz, a Nagy-Nyilasban csatlakozik a Ronyvába. A források így, ill. Retel pataka néven említik, a falusiak ezt a nevet nem ismerik. Balassa Iván szerint az elnevezés Anonymus gestájának helytelen olvasatából ered, a helyes olvasat: Ketelpotok. Az 1865-ös, úrbéri rendezés előtti földkönyv A Vejer rétekben Fűzkúti árokként, ill. Fűzkúti patakként említi a haszonvehetetlen földterületek között. Lauber József vízfolyásnak nevezi, melynek egyik oldalán lévő földeket a kfalviak használták, a másikon lévőt az újhelyiek
Ronyva -nál, -tól, -hoz - A Bodrog jobb oldali mellékfolyója, átszeli a Longot. A longi kaszálókra járva sokszor átkeltek rajta a falusiak, gyalogosan a keskeny pallón, szénásszekérrel kicsit távolabb a gázlón. Pálos kolostori oklevél említi először 1310-ben "Ronua" alakban
Somlyód -on, -ról, -ra - Hegy a 37. út mellett, 153 m magas, az oldalában falusiak szántói, a tetejében ardaiak szőlői. 1602-ben Dobó Ferenc, aki betelepítette szőlővel, végrendeletében "Somlyod nevün szőlőmet és azon való házi épületeket" említ. Rák Ignácz bíró 1896-os dűlőnév-jegyzékében Somjód néven szerepel. A térképek mind jelölik, olykor Somjódnak írják, és nemcsak a hegyet jelölik vele, hanem további kiterjedését is a Kisgát felé. Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában a somlik, somlyik igéből eredezteti a nevet (somlik jelentése: dió zöld héjából kifejlik). A rajta lévő már pusztuló majorságot újították meg 1750 körül, hogy az idetelepülő sváboknak (őseinknek) ideiglenes szálláshelyként szolgáljon.
Somlyódi tábla - 1861-es határjárási okiratban szerepel így a Somlyód hegy környéke.
Soós néni háza, Soósné háza - Tájékozódási pont a Bányácska felé vezető út mentén, az Esztáva-hegyen. Soós Györgyné háza volt, kertjében feszület, előtte buszmegálló. Azon túl, hogy mint tájékozódási pont valóban jó helyen van, azért is válhatott a falusiak számára azzá, mert Soós Györgyné a faluból jött férjhez ide a hegyre.
Sóstó - A Somlyód-hegy alatt, a nagyvasút felöli oldalon, a somlyódi szántóföldek végén. Egy kis kőbánya is volt mellette. 1835-ben szerepel Nagy- és Kispatak Belső fundusainak összeírásában. Lauber József szántóföldi dülőként említi a bakterház felé
Stark-szőlő - A Vérmány-hegyen. Stark Hermann zsidó kereskedő volt Károlyfalván, a Dózsa György út és Rákóczi út sarkán álló házban volt boltjuk. A II. világháború során elvitték őket, csak két gyerekük, Ferenc és Olga tért vissza. Stark bácsi, Záli néni és Szerénke lányuk odaveszett.
Szőleik is voltak. Vérmányosi szőlőjüknél volt egy pince, a falusi katonaszökevények ott bújtak meg a háború alatt.
Szarvasálló - Erdő, hegy a Csonka és a Bancsi mellett. Első említése: 1877-ben Újlaki István sárospataki főerdész által.
Szava - 478 m magas hegy a falu fölött, három tagból áll, déli lejtőjén terül el Kácsárd. Első említése 1390-ből származik: "Zaua hege". A szó szláv eredetű, alapértelme: bagoly (Balassa-Kováts).
Szentföld - Szántók a Somlyód-hegy túloldalán, Végardó felé, a kis- és nagyvasút között. Néhány falusinak is volt ott földje. A pataki parókiától, a papoktól vették azokat a földeket, ezért hívták Szentföldnek
Tanyaközpont, Téesztanya - A Hibli 37. út felöli oldalán állt a tsz. tanyaközpontja, tehén-, disznó- és juhtelep, ma üresen pusztul.
Tarda-forrás - Bányácska felé, nem messze a Soós néni házától, bal oldalon az erdőben. Az 1861-es határjárási okiratban szerepel először. Balassa Iván és Kováts Dániel a régi Tarda személynévből eredezteti.
Tarda-patak - A pataki és bányácski határt választja el. 1744-es úrbéri perekben említik először.
Tarda-völgy - Károlyfalva és Bányácska között. 1866-os kataszteri térképen szerepel először.
Tatárka -n, -ról, -ra - 279 m magas hegy a Bányi-nyereg szomszédságában, az Aranybánya felé.
Templom-erdő - Az egyház erdője volt a Vérmányosi-völgyben, a templomépítéshez valószínűleg innen vágták a fát.
Templom-kút - Forrás az Adorján-völgy elején, a vérmányosi szőlők alatt. Az egyháznak volt ott egy erdőcskéje (Templom-erdő). A forrás le volt fedve, olyan volt, mint egy kis templom. A turistatérképen Bodnár-kútként jelölik.
Tengerszem -nél, -től, -hez - A Megyer hegy tetején az egykori malomkőbánya (1907-ig) helyén sziklafalak meredélye közt húzódó kis tó, kirándulóhely, turistautak célpontja. 1997-től védett terület.
Tízöles út – Az 1901-es közbirtokossági földkönyvben szerepel először. A Pusztadélőről a Nyilazóvölgybe vezető keskeny lejtő út.
Tó-rétek - Stainer Ádám 1835-ös gyűjteményében szerepel: "Tó Rétek az országútnál" Károlyfalvánál. A térkép szerint kb. a köveshegyi megállóhoz esik, a túloldalon.
Tótok gödre - Mélyedés a Farkas-kúttól a Nyilazó felé menő út egy részén. Kovácsvágásiaknak és pusztafalusiaknak (a tótoknak) volt ott szőlője.
Új erdő - Juttatott közbirtokossági erdők a Radvány-völgyben, a vízfolyás szerinti bal oldalon. A II. háború után lehetett igényelni.
Vadföld - A Gábor-kunyhótól jobbra volt, zab volt bele vetve a vadaknak. Később tönkrement, aztán csemetét ültettek rá.
Vágott út – Károlyfalváról Köveshegyen át Sátoraljaújhelybe vívő út. A 20. század első felében ezen az úton jártak gyalog az újhelyi piacra a falusi asszonyok
Vérmány -ban, -ból, -ba, vérmányosi - Szőlőhegy a falu és az Adorján-völgy között, szőlei már kipusztultak. Részei a térképeken: Alsó-Vérmány, Felső-Vérmány ; Kis-Vérmány, Nagy-Vérmány. A falusiak e bontásokban nemigen említik. Hivatalos iratokban először 1631-ben említik. Iratokban előfordul Vermány, Vérmál, Virmány alakban is. Balassa Iván és Kováts Dániel összetett szónak véli, előtagja a Vér családnév lehet, utótagja a mány, mál 'hegy előrésze rendszerint dél felé' jelentésű szó.
Vérmány-kút - Újlaki István pataki főerdész gyűjteményében szerepel így. Lásd Hordós-kút
Versaraszt, Veres-haraszt -on, -ról, -ra - Szántó a Hiblin túl. Régebben szőlőhegy volt, aztán szántó lett, de a körtefákat meghagyták rajta. Veres, agyagos, köves a talaja. A falusiak az első néven mondják, hiv. neve Veresharaszt. Már 1582-ben említik: "melj zeolo Az Veress haraszthon Vagion". Az 1835-ös földmérői calculusban mint szántó szerepel az Alsó-nyomásban. A két forrás eszerint más-más területet jelöl. A turistatérképek is két helyet jelölnek ezzel a névvel: a Hibli fölé eső részt, valamint az Esztáva és a kácsárdi szőlők közé eső terültet. Ez utóbbi már a harmadik e névvel illetett hely. 1846-ban Hermli János károlyfalvi lakos örökségének felosztásában is szerepel: "A veres araszt alatt levő földjét…" Lauber József mondja: az újhelyi csizmadiáknak volt itt szőlejük
Vitányi, Vitányi háza -nál, -tól, -hoz - Tájékozódási pont a Vérmány és a Hosszúhágó között, a Vitányi család lakott ott a nyolcvanas évekig, amíg be nem költöztek a faluba. Lauber József is a Vérmány tetejére helyezi, innen kezdődik aztán a Hosszúhágó. Az 1953-as katonai térkép és a turistatérképek is feltüntetik.
A helyneveket összegyűjtötte, s közreadja (folyamatosan kiegészítve): Trifonovné Karajz Borbála
(Megjelent eredetileg: Széphalom : A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve 12. kötet 2002. p. 245-261.)
A fotók saját ill. rendelkezésre bocsátott helyi magánfelvételek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése