A Pinka-ház

 

A Pinka-ház története

A ház ma a Rákóczi u. 1. számot viseli, amit építésekor is, 1926-ban. Akkor ez volt az első ház, amely a temetőn és a Bástyán-házon túl épült Sárospatak felé. Ma már nem az, de az előtte lévő új ház az 1/a. jelzést kapta.

Építtetője Schmidt József (1886-1949), apjától örökölt ragadványnevén Bástyán Jóska. 

A Bástyán-házban született 1886. június 20-án (a temetővel szemközti ház). Szülei: Schmidt Vendel (Bástyán) és Schmidt Katalin. Öten voltak testvérek, ő volt a negyedik. Testvérei:
Mária 1880-1951, Deutsch Mártonné
János 1882-1920, az 1. világháború áldozata, felesége Brogli Brigitta
Rozina 1883-1884, 1 évet élt
Vendel 1901-1925, vízbe fulladt 24 évesen

József Nán Máriát vette feleségül, Nán József és Fejjel Terézia leányát, aki a falu közepén, az iskola felett lakott.
Mária ragadványneve Slajmer Mari, 1888-ban született. A Nán-házban laktak, amikor éppen nem az amerikai Youngstowne-ban tartózkodtak. Ott volt az esküvőjük is, 1912-ben ott születtek ikerfiaik: István és József. József volt az idősebb, ezt ragadványnévként is megkapta, ő volt a Batya.
Aztán hazajöttek de József  később még magában is kiment. Az 1920-as évek elején készült amerikai fotón igazi pantallós úriember, kezében ikerfiai fotója. Feleségének a közbeeső időben itthon 1915-ben született egy leánya is, az ikrek féltestvére: Erzsébet, akit József ugyan a nevére vett, de a felépített új házba nem vitte magával.

Schmidt József (1886-1949)

Az ikrek

A házat 1926-ban építtette, 30 éves korában. A föld Bástyán-föld volt, úgy kapta meg házépítésre, hogy a Gáton szőlőt telepített cserébe a családnak. Amerikából küldte a pénzt az építésre. A házat az újhelyi Kenderes József kőműves mester építette meg, aki előzőleg szakszerű építési tervrajzot készített.

A terv arányos tetszetős, dufartos, oszlopos parasztház, azonban a lakótér csak egy szoba és konyha, bár nagy alapterületű, nagyobb helyet kapnak a gazdasági épületek, van szénafeladó, padlásfeljáró. Az ablakok nagyobbak, mint a régebbi parasztházakon. A küllem igényes, szép, esztétikus. A csapott homlokzatot három oszlop tagolja, a dufart előtt is ablak van. Itt cseperedett a két fiú: István és József. 

Schmidt István (1912-1978) ragadványneve fiúkorában a Csinos volt, mert vékony magas legénnyé serdült. Felnőttkorára a Pinka ragadványnév kísérte el, ami talán keresztnevéből, a Pistából alakult. A harmincas évek eseményein rendre ott vannak testvérével, a szüreti felvonulásnak ő a ceremóniamestere, több fényképen szerepelnek legénytársaik körében.

Frei József (Tanár Jóska), Schmidt István (Pinka), Schmidt József (Batya), Velti Pityu, Schmidt Vendel (Buli), elől Cilli László 1930 k.

A 2. világháború mindkettőjük életébe erősen beleszólt, bevonultak, fogságba estek, s a nőtlen József sajnos haza sem tért az orosz fogságból. István négy év fogság után tért haza 1949-ben.

(Anekdotikus adalék, hogy születési helyét - Youngstown - Juhásztanyaként jegyezték be a katonaságnál)

Az apa Schmidt József, aki Amerikából már szinte süketen tért haza (a gépek zúgásától), 63 évet élt. Tüdőgyulladásban halt meg, Háger Sándor plébános temette 1949-ben. Az anya, Nán Mária 1961-ben halt meg 72 évesen, agyvérzés következtében. Nevét rosszul vésték a sírkövére.

István 1939-ben nősült meg, 27 éves korában, a 24 éves Velti Margitot vette feleségül, február 14-én, keddi napon volt a lakodalom. Margit ragadványneve az apjáról: Félix Margit, a férjéről Pinkáné, a 9 gyermekes Velti-család harmadik gyermeke volt.

Velti Margit (jobboldalon) barátnőivel

?, Schmidt Zsuzsanna, Rák Magdolna (Léna, Kenkula), ?, Schmidt Erzsébet, Velti Margit (Félix Margit) 

Még abban az évben megszületett első leányuk: Matild. Őt még két leány követte: Éva (1943), Katalin (1944). A Pinka ragadványnevet a lányok is örökölték. 1945-49 között, míg az apa fogságban volt, az anya egyedül ill. apósa-anyósa segítségével nevelte őket, vezette a gazdaságot, dolgozott a földeken és az állatokkal.

                                                            Képek a dufartos ház udvarán

Velti Margit és Schmidt István

Katalin emlékei gyerekkorából:

Ez volt az első ház itt a bolttól lefelé, utána épült a Károlyfalvié, aztán a Keke Janié, a Pesié. Nem volt út, olyan sárban jártunk, a földek közepén ki volt taposva egy út, ha mellé léptél, elmerültél, és este sötétbe. Ide később vezették be a villanyt, mikor apu szerzett fát oszlopnak. Volt három szép függőlámpánk, az  egyiket azután odaadtuk a Vitányinak egy napi szőlőkapálásért. Az iskolában a Létray Irén tanított, meg a Jaskó, meg Vas, aki Újhelyből járt ki, ő szigorúbb volt. Létray nem tudta az oroszt, amit tanítani kellett volna neki. Mi 44-esek sokan voltunk. Nyolcadikban táncoltunk ezekben a piros pöttyös szoknyákban, azokat nekünk varrták, és még Majáék is abban táncoltak a szüreti felvonuláson, hova lettek azok?

Sokat dolgozott az én anyám. Takartunk a Longon, felültünk a szénásszekérre. Kérdeztük, hogy hány szekér széna kell? - Ahány lába van egy tehénnek!

Évának már akkor rövid haja volt, mondtam, hogy vágjuk le az enyémet is. Az ollóval levágta az egyik varkocsomat, anyám elvette az ollót, nem hagyta. Hogy ne legyek még nagylány. De addig sírtunk míg csak levágtuk a másikat is. Aztán reggel becsavartuk, és úgy mentünk a templomba. Az én hajamban sose volt dauer, olyan hullámos volt. Ezen a képen már nagylányok vagyunk, Matild és Éva elmentek fodrászhoz, de engem nem vittek, azt mondták, nekem nem kell.

Katalin, Éva és Matild

Matild 1963-ban ment férjhez a falusi Schmidt Vendelhez, Sátoraljaújhelyben éltek, fiúk: Zsolt. A falusi temetőben nyugszanak.
Éva közgazdasági egyetemet végzett, a gyékényesi születésű Vidmann Mihályhoz ment feleségül.

Katalin 1965-ben ment férjhez a falusi Schmidt Józsefhez (Jope, Vendel öccse), ők maradtak a családi házban. Két gyermekük Mária (Maja 1966) és József (1969)

A szülők megérték a lányok férjhezmenetelét, az unokák születését, mindketten 66 évesen haltak meg, István 1978-ban, Margit 1982-ben. 

Schmidt József és Katalin átalakították, kibővítették a házat, az első traktus tornácát megszüntetve növelték meg a lakóteret.

A telefongyárban dolgoztak, Sátoraljaújhelyben. József 1991-ben, 53 éves korában agyvérzés következtében váratlanul meghalt. Ma Katalin egyedül él a lassan 100 évessé váló házban.